Mindenki érezte már biztos úgy , hogy valami újat szeretne kipróbálni, kicsit mást, a megszokottaktól, valami olyat ami újra ráviszi a megtapsztalás és a az új felfedezés örömére.

Na így voltam én is pergetéssel. Ezidáig nem nagyon érdekelt ez a műfaj, számomra teljesen idegennek tűnt, hogy kis vasdarabokat hajigáljak a vízbe és majd arra kapásom lessz. Rablóhalazással csak az élő halas úszózást ismertem és műveltem, egész jó eredményekkel.

De vannak olyan ismerőseim akik már régóta tudják, hogy bizony, a pontyhorgászat mellett a pergetés a tuti!
Rágták is a fülem, hogy ki kellene próbálnom, de ezidáig idegenkedtem tőle.

De mivel érdemes egy ilyen avatatlannak mint én egyáltalán elkezdeni ezt a műfajt?
 Arra jutottunk, hogy a legegyszerűbb, ha körforgó villantókkal próbálkozok, mivel azok vezetéséhez nem kell nagy tudás, és ha egy kicsit odafigyelek akkor egész szépen fog forogni és talán még rávágásom is lehet. Persze egy kicsit csaltam, mivel egyből egy vibrax haranggal ellátott villantót tettem fel, hogy minél nagyobb rezgést tudjak a zsinór végén előállítani, így még jobban támadásra ingereljem a csukákat. Nagy vidáman már szereltem is, 0,14-es fonott, 15cm-es drótelőke, körömvillantó kombinációban azt hittem nem lehet belekötni. Aztán kiderült, hogy mégis :)  Szinte a lehető legrosszabb végéről fogtam neki a tanulásnak. További fejtágítás után értettem meg, hogy arra a vízre bőven elég a 0,20-0,25 ös lágyabb monofil zsinór is, mivel kis tömtegű villantókkal fogok kezdeni egy 10-30gramm dobósúlyú progresszív hajlású boton, így a zsinór minél egyenletesebb kifutását kell elérni, ami vizes fonottal nem lenne egyszerű mutatvány.

Drótelőke helyett harapásálló előke.

Drótelőke helyett

Na ez is megérne egy misét, hogy miért is kell ezt így. Röviden és tömören: A viszonylag merev drótelőke nem engedi, hogy olyan természetesen mozogjon ahogy azt kellene. Ez olyan mintha vaslapáttal próbálnál focimeccsen gólt lőni. Nem lehetetlen, de nem ez a legjobb módszer erre. Így egy 25cm hosszú, 0,20mm-es körszövött fonott előkét kötötünk fel a végén rapala kapoccsal a biztos tartásért.

Limány

Nem volt sok időnk a pergetésre másfél óra összesen, így gyorsan ladikba kellett szállni és evezni a kiszemelt részek felé. Na igen, ha ez így menne ahogy leírom... Sajnos a csatornát olyan mértékben elárasztota az úszó vizinövényzet apró szigeteivel, hogy volt olyan 10méteres szakasz ahol negyed óráig tartott átevickélni. És ez nagyban befolyásolta azt is, hogy milyen hosszban tudjuk megvezetni a villantókat, támolygókat, mivel hiába dobom jó helyre a villantónak kell egy kis behúzás, hogy jól mozogjon. Sokszor alig volt 5-6 méternél több hely a csalivezetésre. 

                                                                       Jól működött a vibrax                                              

Próbálkoztam először vörös-fekete kombinációval, csak a hínár kapott rá, majd támolygóval, de semmi nem történt. Majd egy 4 grammos Dam vibraxxal keztem dobálni. Egy ígéretesnek tűnő nádfal előtt megáltunk, és a partal merőlegesen megállítottuk a csónakot is. Itt volt nagyjából 10 méter ahol igaz sekély volt a víz alig 45-50 cm de legalább meghorgászható  volt, igaz egy stég lábai belelógtak a képbe, de sebaj bobáljunk. Alig dobtam kettőt máris valami odavágott a kis körforgónak, de nem lett meg. Éreztem, hogy nem egy nagy jószág, csapósügérre gyanakodtam, de legalább tetszik nekik a villantóm. És a következő dobásnál ahogy a stégtől elhúztam ismét ütött a villantón valami. Bevágni se kellett segény kis sügérnek, nem tudott ellenálni a pörgőnek.Meglepődem, hogy ez a kis jószág is el tudta kapni a horgot. Amilyen nagy lendülettel jött, olyannal távozott is amikor visszaengedtem.

Alig volt nagyobb mint a villantó :)

Ismét dobtam párat, majd miután egy vödörnyi hínárt kikampóztam, a másik irányba dobtam, hátha ott valami krokodilfejű lakozik. Nagyot nem is tévedtem, csak a méretben, ugyanis az első bevontatásra már akadt is jelentkező. Egy idei kis csuka harapott rá a horogra, próbált menekülni, így finoman húztam át a sok úszó ganén. Szákolás, horogszabadítás, gyors fotó, és már úszhatott is tovább. Mitmondjak nem erre a méretre pályáztam, de, ő is megtette beavató halnak :) Ugyanis ez volt az életem első pergetve fogott csukája. Remélem nagyra nő és pár év múlva, ismét kifoghatom.

22 centis első pergetve fogott csukám

Volt még vagy fél óránk dobálni amit ki is használtunk, de sajnos további jelentkezők nem akadtak. De abban biztos vagyok, máskor is fogok pergetni, hiszen itt a szezonja, és tényleg megtetszett. Remélem még tudok idén szebb halakat is fogni.

Szolgálati közlemény:

Ezúton is szeretnék mindenkit megkérni akit elér ez a cikk, hogy a méreten aluli halakat engedjék vissza! Semmi értelme a kis kaszakő csukákat, és a babszemnél nagyobb süllőket, harcsákat hazalopni! Nem elég, hogy törvényt sért, de a többi horgászt is meglopja, mégpedig a majdani megfogás élményét veszi el tőle. Aki ilyet lát, gondoljon arra, hogy tőle is lopnak, és szólítsa fel az illetőt, hogy igenis, annak a kis jószágnak még a vízben van a helye.